2013. május 17., péntek

Interjú Horváth Tiborral


Horváth Tiborral, a Doboz egyik üzletvezetőjével készült interjúból olvashattok részleteket:

Ki a célközönség, akit szeretnétek becsábítani a Dobozba?
Mi elsősorban a célközönségünket egy budapesti mainstream-underground közösségként pozícionáljuk, akiknek emelkedett az igényszintjük.

Szoktatok rendezni titkos, nem meghirdetett bulikat?
Nem tartunk titkos bulikat, az exkluzivitás abban mutatkozik, hogy hétfőn és kedden zártkörű bulikat rendezünk, amikor 200-300 fő számára foglalja le a helyet egy adott cég.

Szerinted mennyire játszik fontos szerepet a városi szubkultúra életében a Doboz?
A Doboz vezetősége hisz abban, hogy ez egy fontos helyszín az emberek számára.

Milyen mértékben használjátok a médiát?
Nem használunk klasszikus értelemben vett (fizetett) hirdetéseket. A Facebook kezelését egy külön csoport látja el. Inkább a "word of mouth" erejében hiszünk. A mai információval telített világban hirdethetnek bármit, a fogyasztók már tudatosabbak. Ha valaki személyesen megtapasztalja milyen a hely, jó benyomás alakul ki benne. Egy baráti összejövetel alkalmával pedig: „Na hova menjünk? Menjünk a Dobozba!” A negatív reklám is reklám ugyan, de szerencsére az elégedett vendégek vannak túlsúlyban.

Mennyire befolyásolják a hely működését pl. a kerületi szabályok (utcai alkoholfogyasztás, zajtilalom, stb.)?
A csend bohócok figyelnek arra a bejárat előtt, hogy a lakókat ne zavarják az utcán lévő vendégek. Az ötlet tőlünk indult, ma már más szórakozóhelyek is átvették ezt. Miután a Dobozból kilép a vendég, már egyéni állampolgár, de próbálják csitítani őket. A lakók elégedettebbek lettek. Zaj nem szűrődik ki, mert egy dupla-hangszigetelésű zsilip a bejárat. Ezzel maga a hely is hangszigetelt.

Egységes a kinézet (pl. egyenpóló a pultosokon, jellemző színek, stb.)?
Az egyenruha, a logó mindenhol egységes. Szerettük volna elérni a logóval, ha az ember meglátja, egyből asszociáljon a helyre. Úgy érzem, ez sikerült.

A kerületben nagy számban levő romkocsmák konkurenciának számítanak, vagy azoktól eltérő a közönségetek?
Romkocsma és romkocsma között is van különbség. A Doboz pedig egy tervezői megvalósítás eredménye. Lakóingatlan volt, amit megvásároltak. Ez egy olyan szórakozóhely, aminek van saját stílusa, dizájnja. Komoly anyagi ráfordítás volt azért, hogy a hely úgy nézzen ki, ahogy. Háromhetente újrafestjük, ugyanarra a színre. Nem volt cél, hogy a mindenhonnan összeguberált cuccokkal rendezzük be a helyet. Az egész egy tervezői koncepció megvalósítása.

A Doboz a romkocsmák deluxe változata. Ugyanarra a koncepcióra épül, de mégis az igényességre koncentrálva.

Ki a programszervező? (Miért ő?)
Van programszervező a Doboz stábjában. Nem külsős személy, mindenre saját alkalmazottunk van. Nincs megbízott személy sem, mert a vezetőség véleménye szerint teljes erőbedobással és lelkesedéssel csak egy saját alkalmazásban lévő ember tud dolgozni.

Milyen programok vannak?
Sokat gondolkodtunk azon, hogy milyen stílusú bulik legyenek. Első körben az üzleti szempontokat is fel kellet mérni. A Doboz megnyitása után volt pár kísérleti hónap, hogy mi jön be a közönségnek. Ami nem nyerte el a bulizok tetszését, az lemorzsolódott. Ma már világos, hogy milyen zenei palettán mozognak. Egy este két bulizós helyszín üzemel, a Szalon és a Doboz.

Mi az az előny, amiért azt gondoljátok, hogy inkább a Dobozba mennek az emberek, mint máshova?
Valaki egyszer azt mondta, külső szemmel is látszik a szervezettség. Minden a helyén van, mindenki tudja a dolgát. Amellett, hogy a szórakozás élményét nyújtsuk, a klasszikus vendéglátás is elsődleges szempont.

Mi alapján alakították ki a helyet?
Olyan közönségnek szerettünk volna alternatívát nyújtani, aki szereti az igényes szórakozást, de nem akar öltönyben feszengeni, ahogy az egész napos munkában. Lazább öltözékben elmehet egy olyan helyre, ahol elengedheti magát, de mégis kulturáltan laza a hely berendezése. Az épületen belül több stílusú terem van. Fontos szempont volt a kialakításnál, hogy minél funkcionálisabb legyen a hely. A műemléki környezetet meg akartuk tartani de úgy, hogy a fiatalos, letisztult formák is helyet kapjanak. Viszlay Márk fotóit és fotómontázsait megtekinthetőek a helyen. Laki Eszter készítette a tapétákat, a plakátokat, felügyelte a desing kialakítását is. Az egyik falfestés Horvát Dávid munkája, a fotókon és a tapétákon Süveg Márk dolgozott.

Volt minta, amit utánozni szerettek volna?
Nem volt, teljesen új vonalon indultak el. A tervező megálmodta, mit lehet kihozni a helyből és meg is valósította.

Hogyan szerezték be a tárgyakat/kiegészítőket?
A bútorok egy része retró kereskedőtől származik, a kút pedig Pécsről érkezett. A romkocsmáktól épp az különbözteti meg, hogy mind exkluzív darabok. A mosdókban például Zsolnay kerámia található, s mivel ennyi féle anyaggal igen specifikusan dolgoztunk, az anyagbeszerzés sem volt egy könnyű feladat.

Minden gördülékenyen haladt a kivitelezés során?
A Doboz alapvetően a piros és fehér színnel operál. Tervben volt, hogy a homlokzatot is lefestetjük, de az utca páros oldalát a zsidónegyed műemléki környezetének minősítik, így az ikonikus piros színt el kellett felejtenünk.

Van-e a helyre kifejezetten jellemző tárgy?

Szőke Gábor Miklós szobrász alkotásai: a kertben a „King Kong” című, a Dobozban a „Harapós kutya” szobra és a Grill bárban pedig a „Polip” látható, amely műveket itt hozta létre az alkotó. Maga a Doboz helyiség is jelképes, mert ha a pult felől nézzük, akkor a logóban látható alakzat rajzolódik ki. Azaz maga a doboz a Doboz. Ebből jött a név.

Mi az irány, mik a jövőt érintő koncepciók, várható-e valami különleges változás?
Állandóan újítunk. Bővítjük a helységeket, most már 1450 fő befogadására képes terület várja a bulizni vágyókat. Tervünket képezi, hogy a fenti részen egy ülős, félteraszos helyiséget alakítunk ki. Az újításokról egyébként a helyszínen lehet a legkönnyebben értesülni.

Kép forrása: http://doboz.pm/