A Gozsdu Manó Klub egy programszervező szemével

Interjú Benedetti Péterrel, a GMK programszervezőjével

Mitől különleges a Gozsdu Manó Klub?

A Gozsdu Manó Klub volt az első, tulajdonképpen irányadó szórakozó hely az udvarban. Ha valaki régen azt mondta, hogy „megyek a Gozsduba”, az a helyet jelentette, nem az udvart. Volt is egy ilyen helyzet, amikor betoppant hozzánk egy DJ, aki csak annyi információt kapott a fellépésével kapcsolatban, hogy a Gozsduba kell jönnie, mi viszont erről egyáltalán nem is tudtunk.

Milyen változások történtek az utóbbi években?

Az utóbbi egy két évben az udvar egy minifesztivállá változott. A környezet folyamatosan alkalmazkodott a klubhoz, mondhatni egy mikrokörnyezet alakult ki: hostelek, apartmanok övezik az udvart, ahol már külföldiek is szívesen vásárolnak ingatlanokat. Úgy vettem észre, hogy az udvar olyan lett, mint egy „üdülőövezet”, és létrejött egy mini szubkultúra, amely minden napszakban más arcát mutatja. Napközben gyakran lehet utcazenészeket látni, este pedig egy pezsgő szórakozó övezetté válik az átjáróház. Régebben sok volt a feljelentés, de mára ez már megszűnt. Aki itt lakott, az elköltözött, vagy hozzászokott az állandó pezsgéshez. Mi is próbáltuk az esetleges zavaró zajokat csökkenten (szigetelés), de közben már a környezet hozzászokott is hozzászokott ahhoz, hogy itt már nincsen csönd.  Egyre több fiatal csoportot látok, akik itt élnek, és tényleg olyan érzése támad az embernek, mintha Görögországban lenne egy nyaralóövezetben.  Ez a mi kis Gozsdu szigetünk, ahol egy állandó „minifesztiválban” élhetünk.

Milyennek tudnád leírni a klub, illetve az udvar közönségét?

A közönség nagy része külföldi, ezért a programszervezést egyfajta europizálódó irányba hajtjuk. Egyre több külföldi zenekar játszik itt, akik egymásnak is ajánlják a helyet. Ez abból a szempontból is pozitívum számunkra, hogy nem kell ahhoz A38 hajónak lennünk, hogy ezeket az előadókat be tudjuk fogadni. Az elmúlt egy két évben az is megerősödött, hogy kisebb ügynökségek is szerveznek zenekarokat, ezáltal ellátogatnak hozzánk osztrák, amerikai, izlandi együttesek is, akiknek ahhoz, hogy teljes mértékben el legyenek látva az ittlétük alatt, ki sem kell mozdulniuk az udvarból. Itt el tudjuk őket szállásolni, kitűnő minőségű ételeket tudunk számukra biztosítani az udvarban működő éttermek és bárok jóvoltából. Ezáltal az ő komfortérzetüket is növeljük, és rólunk is pozitív képet alkotnak.  A célközönségünk elsősorban a 25 év feletti emberekre tendálódik.  Árfekvésben is ehhez igazodunk, de ez egyáltalán nincsen túl magasra szabva.  Számunkra nagyon fontos a magyar közönség is, úgy gondolom, egy külföldinek kevésbé számít, hogy 450-ért vagy 650-ért iszik meg egy korsó sört.

Mennyire fontos és előre tervezett a klub reklámozása? Milyen felületeken hirdetitek magatokat?

Nagyon fontosnak tartjuk az előre tervezett, stratégiailag jól felépített marketinget, azt hiszem ez elengedhetetlen. Most is folyamatban lévő tárgyalásink vannak különböző felületekkel, de már eddig is ott voltunk/vagyunk a fontosabb fórumokon (pl. Funzine). Elkezdtük alkalmazni a „kivetítős rendszerünket”, ami szintén nagyon pozitív hatással van a klub életére. A felső szinten van egy nagy kivetítő, ahol lehet látni, hogy az alsó teremben éppen pl. egy koncerthez készülődnek, ez pedig bevonzza az emberekhez.  Természetesen mi is nagy hangsúlyt fektetünk a Facebook oldalunkra, amelyre külön sajtós szakember felügyel. Elsősorban jelenleg ez a legfontosabb fórumunk, de hamarosan lesz weboldal is: ebben is nagyon sokat számít a kinézet, dizájnja; itt szintén profi szakembereket, grafikusokat alkalmazunk. Állandó fotósunk van, aki már egy esemény másnapján megosztja a fotóit. Nálunk minden pontosan van megtervezve, heti meetingeket tartunk, és mindig felkészültek vagyunk.

Mi alapján állítjátok össze a programokat?

A legelső szempont számunkra a minőség. Ha valaki eljön a GMK-ba , és az adott stílust nem feltétlenül szereti, azt tudja mondani, hogy ez egy igényes produkció, látta, hogy milyen sok embert vonzott, színvonalas volt, jól nézett ki. Élőzenei szolgáltatásból az élvonalban járunk, fontosnak tartjuk a jó hangosítást, azt, hogy egy zenekar jól szóljon kifelé és befelé is, és ezt folyamatosan próbáljuk fejleszteni is.  Amikor egy külföldi zenekar a riderjében kér bizonyos felszereléseket, akkor nekünk ezek általában már megvannak, és ez egy nagyon pozitív dolog, ami a visszajelzésekből egyértelműen ki is derül. Jók a feedback-jeink a külföldi ügynökségektől, ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a lehető legtöbbet próbáljuk nyújtani a fellépőknek: külön, privát öltözőt, dohányzó szabadtéri helységet is biztosítunk nekik a terasz mellett.

Mi jellemzi a dizájnt?

Elsősorban a tulajdonosok befolyásolták a belső dizájn kialakulását, de konkrét koncepció nem volt, csupán az, hogy letisztult, természetes, tágas legyen. Az indusztriális belső, a csupasz téglafalak, a nagy belmagasság is a szabadság, a nyitottság érzetét kelti. A kiegészítőket minden hónapban más kortárs művész biztosítja: ezeket a festményeket meg is lehet vásárolni, ezzel is támogatjuk ezeket az alkotókat, és ez a folytonos változás mindig valamilyen új színt visz be a klub életébe.

Hogyan látod a Gozsdu Manó Klub jövőjét?

A tulajdonosok állandó befektetéseket, fejlesztéseket terveznek és visznek is végbe, tehát soha nincs megállás nálunk. Szeretnénk még jobban kibővíteni a teret, hogy azt érezze az ember, amikor belép, hogy nem kell feszengeni, nem kell kényelmetlenül éreznie magát itt.  Azt vettem észre, hogy ez működik: megtaláltunk egy olyan arany középutat, ahol nem érzed azt, hogy ez a hely túl „puccos” de emellett mégsem egy romkocsma.  Az újításokban mindig a praktikusságra is törekszünk, hogy a közönséget és a fellépőket a lehető legjobban tudjuk kiszolgálni, és megadni azt az atmoszférát, amiben jól érzik magukat, és jól is tudnak szórakozni.

Mulató a '20-as évek szellemében - Interjú Elek Imolával, a Mika Tivadar egyik tulajdonosával

Mi hozta a Mika, mint Mulató ötletét?

A Mulató nyitásánál nagyon praktikus okok vezéreltek minket. Tulajdonostársammal korábban együtt kezdtünk bele a Kőleves kert üzemeltetésébe. Egyrészt anyagi kiegészítésre volt szükségünk; másrészt pedig a Mika épületét pont ki akarták adni a tulajdonosok. Ők bérlőt kerestek, mi pedig egy új helyet – a kettő egymásra talált.

Pont ilyen típusú helyet álmodtatok meg?

Igen. Az elképzelésünk az volt, hogy olyan helyet nyitunk, amin érződik a ’20-as évek hangulata. Nagyon kedveljük a kubai mulatók világát is. Lényegében ezt a kettőt szerettük volna ötvözni, a Mika épülete ehhez pont kapóra jött.

Tehát az épület belső dizájnját már ti találtátok ki?

Így van. 2010-ben vettük át a Mikát, akkor kezdtünk neki a személyesítésnek. Minden, amit bent láttok, az már a mi világunk; a mi elképzeléseinket tükrözi. A falak színe, a pacsirta rádió, a gramofon; valamint a rézfúvósokból készült lámpasor is a pult felett; ami Mika Tivadarnak állít emléket. Tulajdonostársam felesége, Langer Vera sokat segített a dizájnt illetően. Nagyrészt az ő érdeme az, ahogyan a Mika most kinéz, viszont a társam is sok mindent beszerez. Imádja a bolhapiacokat, így a Mikában folyamatosan jelennek meg újdonságok. Nemrég szereztünk be például pár méretes hordót, amin lehet könyökölni stb.

Volt valamilyen személyes kultúrmissziótok a Mulatóval?

Egész egyszerűen egy igényes helyet akartunk. Igényes közönségnek. Nem akartunk a korábbi romkocsma vonalon maradni. Azt szerettük volna, ha kulturált közönséget tudunk ellátni, jó zenével, és igényes programokkal.

Hogy érzed, ez sikerült? Ilyen lett a Mika közönsége?

Szerintem igen, ilyen. Alapvetően 25-50 évesek járnak hozzánk, többségében értelmiségiek; ha lehet ezt így mondani egy ’alternatív’ jellegű közönség. Sok a művész is. Elég gyakran betérnek külföldiek is; akik kifejezetten kocsmatúrázni, vagy épp legény/lánybúcsú miatt érkeznek Magyarországra. Legutóbb például láttam egy vőlegényt, aki végigment a Kazinczy utcán parkoló autók tetején … Vannak ilyenek.

És mit gondolsz, a Mika ilyen téren mennyiben különbözik a Kazinczy utca egyéb helyeitől? Miben tud többet nyújtani?

A programok jellege ugyan más; viszont alapvetően szerintem semmiben. Sőt, a közönségünk is ugyanaz. Ugyanazok járnak a 400-ba, az Ellátó Kertbe; és nagyjából a Szimplába is, akik hozzánk. Sőt, sokszor látom, hogy akik innen átmennek szembe, később vissza is jönnek még aznap este, és így tovább.

Ezek szerint nem tekintesz a többi helyre riválisként? Illetve ők nem tekintenek úgy rátok?

Egyáltalán nem! Mindig is az összefogás híve voltam, ami a környék helyeit illeti. A legtöbb hely tulajdonosa régi ismerősöm; és igaz ez a zenészekre is.

Mit értesz összefogás alatt?

Egyszer kezdeményeztem például, hogy egy Google naptárba minden – aki a környéken van és érinti – jelölgesse be a koncertjeit, hogy ne legyenek ütközések, ez azonban nem nagyon volt sikeres.

A többséget nem igazán érdekelte. A Szimplások által kezdeményezet Azért7 Egyesület viszont tipikusan erről szól!

Azért7 Egyesület? Mesélnél erről egy kicsit bővebben?

Persze. Pár éve (egészen pontosan 2011-ben) a Csendrendeletet követően kezdtünk el ezen gondolkozni, hogy szükség lenne a Kazinczy utca helyeinek összefogására. Ekkor a Szimplások kezdeményezésére létrejött ez az Egyesület, amibe a Kazinczy utca helyei tudnak tömörülni.

És miben működtök együtt?

Hogy csak egy példát mondjak, volt már, hogy hétvégén megtisztítottuk közös erővel az egész utcát. Sokszor nem szép látvány a bulik másnapján a Kazinczy… Újabban pedig minden hónap utolsó vasárnapján összejövünk és –rendőri felügyelet mellett – demonstrálunk azért, hogy a Kazinczy végre sétálóutca lehessen. Ez például mindegyikünk érdeke.

Ez nagyon érdekes, eddig nem is hallottam erről… Alapvetően tehát elégedett vagy a mostani működéssel?

Az együttműködés a többi hellyel még nem megy túl olajozottan. Ezen talán még lehetne változtatni. Ami csak a Mikát illeti, szeretnénk egy konyhát a Mulatóba; hogy folyamatosan lehessen kapni meleg ételt is; esetleg menüt az ebédidőben. Ez talán kicsit megdobná a hely látogatottságát.

Miért, azt érzed, hogy kevesen járnak a Mikába?

Hét közben általában nincsenek annyian, mint hétvégén. Ezt szeretnénk ezzel megoldani. De alapvetően sokan járnak; főleg csütörtöktől kezdve. Sőt, most kezd csak beindulni igazán, ahogy jön a nyár, jön a jó idő.

Mit gondolsz, ez minek köszönhető?

Ez szinte minden évben így van. Télen kevésbé van kedve kimozdulni a közönségnek. Nyáron viszont mindenki „zsizseg”. Ezért is jó, hogy nem rég rendbe hoztuk, és szebbé tettük a kertet. Meg természetesen minden bulit hirdetünk a Facebookon, sőt, a Don’t Panic is besegít a marketingbe.

Velük is együtt dolgoztok?

Igen. A Mikának van egy saját lapja. Minden asztalra ki szoktuk tenni, és áthordjuk a közeli helyekre is, mint például a Fogasház. Ez havonta jelenik meg, és a programokat, aktuális érdekességeket tartalmazza. A megállapodásunk egyébként a Panicesekkel az, hogy újabban minden második Don’t Panic tasakban is található egy Mika lap.

Úgy tűnik, a Mikának sajátos irányvonala van, és pontosan tudjátok, hogy mit akartok csinálni. Tudjátok már esetleg, hogy mi a következő lépés? Mit terveztek a jövőre nézve?

Ez nagyon jó kérdés. Manapság nagyon sokat szoktam ezen gondolkozni. Egyelőre minden jól megy, azt azonban még nem tudom eldönteni, merre tovább. Bár ötleteim természetesen már vannak…

Interjú Petrovits Ákossal, a Klub Vittula üzletvezetőjével

A 7. kerület szórakozóhelyeivel foglalkozó blogunk következő állomásaként egy interjút olvashattok az egyik legszerényebb, legkülönlegesebb vendéglátóegység kapitányával, Petrovics Ákossal.

Mióta létezik a Vittula?

9 éve, 2004-ben nyitotta egy angol srác, jelenleg is ő a tulaj. Én 6 éve dolgozom itt , előtte „csak” mint vendég voltam jelen. De maga a hely mindig is kocsma volt, amolyan „melós kocsma”.

Mi volt az eredeti elgondolás a hely jellegét tekintve?

Akkor a „romkocsmásdi” elég új volt Magyarországon, tehát nem lehetett azt mondani, hogy eleve romkocsmának készült, inkább olyat akart a tulajdonos, ami az itt élő amerikaiaknak, angoloknak, itthoni képzőművészeknek tetszhet, és persze voltak anyagi korlátok is. Aztán lett, amilyen lett. A falfestéseket például egy képzős csaj csinálta.

9 év alatt itt nagyon kevés dolog változott, inkább csak ami a praktikum miatt volt fontos.

Mikor lett népszerű a Vittula?

Rögtön az elején. Főleg azért mert újszerű volt, kicsi, eldugott, kevesen tudnak róla, mindenhol gyertyák égtek, úgymond „mindent meglehetett csinálni”, és akár reggel nyolcig nyitva voltunk. Mindig volt egy erős törzsgárda, akik újratermelődtek. Vannak, akik egyetem alatt járnak ide, aztán kiöregszenek, de mindig jön a helyükre új.

Ki felel a programokért, és mi az alapkoncepció?

Én felelek érte, de szerencsére eleve van egy olyan kör, akik szeretnek itt bulit csinálni, pont a hely jellege miatt. Szóval sokszor ők jelentkeznek programötletekkel, főleg dj-k.

Milyen stílusú bulik szoktak lenni?

Igényes rétegzenék, nem annyira a populáris vonal megy nálunk. Nálunk teret kapnak az olyan zenék, amiket még kevesen hallgatnak, köszönhetően azoknak a lelkes dj-knek, akik nagyon sok időt áldoznak arra, hogy utánajárjanak az újdonságoknak, és szeretnék megmutatni másoknak. Itt van például a Night Bus, ők azokat a trendeket nyomják, amik most mennek Londonban, de ők azért idősebbek. Nagy sztár dj-k nincsenek. Ha megkeresnek egy jó ötlettel például legutóbb, hogy csináljunk egy Wes Anderson bulit, akkor persze, hogy menjen.

Van olyan, aki jó zené csinál, de nem akkora a haveri köre, akkor úgy választunk nekik időpontot, hogy olyankor legyen, mikor úgyis sokan jönnek.

A turisták hogy találnak ide?

Van pár angol nyelvű guide amiben benne vagyunk, és néhány külföldi honlapon. A finnek pedig a nevünk miatt néznek be, de nagyon jól terjed a hírünk szájról-szájra.

Mik a tervek a jövőre nézve?

Amennyire lehetőségünk van rá, bővítgetni szeretnénk helyet. Az adottságok megvannak, csak össze kell hangolni a jogi lehetőségekkel. A trendekkel nem foglalkozunk, nem fogjunk úgy átalakítani a helyet, ahogy éppen a divat diktálná.

Hogy határolnád be a közönséged?

Nagyon nehéz, mert vannak, akik rendszeresen járnak, a mai 20-23 évesek gátlástalanabbak, az alap közönség 25-30, vagy afeletti. De szerencsére folyamatosan fiatalodik. Volt pár éve egy vákuum, mikor eltűntek a régiek és nem volt frissítés. Most már folyamatos. Alapvetően a hétköznapok a törzsvendégekről, 1-2 sört megivókról szól, a hétvége pedig a pörgésről szól. Mind a kettő kell ahhoz, hogy ez a hely az legyen, ami. Nagyon fontos, hogy a vendégkör kiveti magából azokat, akik nem annyira ideillők, ezért nem lett a Vittulából „maffiózóhely”, és nincsenek drogdílerek.

Ez a pultosok kiválasztásánál is szempont, hogy velünk azonos értékrendet képviseljenek, kellően nyitottak, kellően zárkózottak legyenek bizonyos dolgokban.  Pultosaink nagy része még egyetemistaként kerül ide, de szeretem, ha egy idő után túllépnek ezen, mert ez az éjszakai élet ugyan jópofa, de egy idő után élni kell a hagyományos, normális életet. 

Mit jelent, hogy itt „mindent szabad”?

Máshol vannak biztonsági őrök, én direkt nem akarok. Mi látjuk el inkább ezt a feladatot is. Van, hogy lehoznak sört, és akkor rászólok, mert sörünk az mondjuk pont van, de ha lehoznak egy pizzát, egye meg nyugodta. Régen ugyan kicsit könnyebben belátták ha vége a bulinak és zárunk, most kicsit nehezebb velük megértetni. De nálunk annyi a szabály, hogy normálisan kell viselkedni, de tudjuk, hogy mindenki szórakozni jön, a kulturált szórakozás pedig szubjektív. Ha másnap lejönnek úgy, hogy előző nap hülyeséget csináltak, arra azért nem emlékeztetjük őket, nem vagyunk se az apjuk se az anyjuk.

A sikeres buli az, amikor a vendégek is jól érzik magukat, a pultosok is jól érzik magukat, és a szomszédok se szólnak.

Tehát úgy alakítjátok a helyet, hogy olyan legyen, ahova ti szívesen járnátok?

Nem, az vendégek alakítják olyanra, amilyenre akarják. Persze mi vagyunk a kontrol, de ha itt táncolni akarnak, akkor kipakoljuk az asztalokat.

 Nemrég szeretett volna itt forgatni az egyik kereskedelmi tv egy jelenetet a most futó valóságshow-jukba, de nemet mondtunk, nem anyagi, hanem morális és gyakorlati okok miatt. Ilyenekkel persze meghatározzuk a hely jellegét, nem teszem ki a vendégeinket annak, hogy viszontlássák magukat a tv-ben.  

Képek forrása: http://fenytkepezo.tumblr.com/, http://klubvittula.tumblr.com/, http://tumblr.notwo.org/

Klub Vittula

A Blahától öt percre található Vittula (finn szó, jelentése: 'pina') a hét nagy részében csak egy kis kocsma, de valójában legalább 4 éve egyet jelent a garantáltan sikeres underground partikkal. Hétről hétre tudja ugyanazt a szintet hozni a jól bejáratott dj-kkel és ismerős arcokkal, miközben a legjobb értelemben nem fejlődik sehová.