Tehát, Kazinczy utca 47. Mikor először jártam itt, nem sokkal a Mika felújítását követően; még nem tudtam mire számítsak. Őszintén szólva már kissé elegem van a mindenki által annyira istenített romkocsma hangulatból; így nem voltam túl lelkes, hogy újabb ilyen helyre kell betennem a lában a Kazinczyn. Emlékszem, nehezen is találtam meg. Megközelíteni ugyan nem nehéz; viszont a Mika annyira beolvad a lakóházak közé; hogy a sok más, szintén az utcában levő hely között egy kissé elveszik. Bár, ha jobban belegondolok, talán pont ez teszi egyedivé, és egy kicsit különccé is a Mulatót. Ami egyébként belülről meglehetősen tágas, és barátságosnak hat. A falak szép színesek, és amit az óta sem tudok elfelejteni: a pulton egy üveg alatt mindenféle aprópénzek vannak kirakva; elég vicces, szerintem mindenki azt bámulja rendelés közben. A pultosok egyébként kedvesek, bár az árak nem épp a legalacsonyabbak, viszont simán kibírhatóak; egy sör általában 400-500 Ft; a borok kb. két-háromszázban vannak decinként. Ja, és míg el nem felejtem: lent is van pult, ami általában elég hasznos; és ilyenkor már a kerthelyiségben is lehet hűsölni, ha valaki kevésbé bírná a lenti heringpartit.
Egyébként a hely belső kialakítása/elrendezése egyrészről nagyon jó; másrészről azonban borzasztó is. Ezt azért gondolom így, mert programok nemcsak a pincében zajlanak, hanem az ablakban is. Az oké, hogy lent teljesen jól el vannak szeparálva a napi feszkót épp letáncoló emberek és ez nem zavarja a fentieket. Egyéb kulturális események (jazz koncertek, könyvesblog-estek) tekintetében szintén nincs gond; a fentiek sem zavarják az alsókat. Az ablakban - igen, konkrétan a fenti részen az ablak előtt - koncertet rendezni viszont reménytelen vállalkozás. Szegény szerencsétlen fellépőkre ugyanis aligha figyelnek a beszélgető, borozgató emberek. Legalábbis ritka. Ezt akkor vettem észre, amikor nem mulatni mentem a Mikába, hanem dolgozni, egy Jónás Vera koncert alkalmával. Egyrészt az adott fellépőt is zavarja, hogy nincs közönsége, másrészt a vendégeket is, hogy a zenétől nem hallják egymást, és ordibálniuk kell, hogy tudjanak beszélgetni a mellettük ülővel . Senkinek sem jó ez így ...
Ezt leszámítva azonban a Mika egy jó és újszerű kezdeményezés, ahol a fotókiállításoktól kezdve a mostanában futó "DJ az ablakban" sorozaton át a "Free-Jazz-Hiphop-Spoken Word-Improv-Színház-Költészet" jellegű eseményekig lényegében bármi megfér egymás mellett. És mindez igényes, kellemes, kicsit sem romkocsmás környezetben lehet a miénk.
Arról, hogy mégis mi az, ami a háttérben ezt a sokszínűséget összetartja és egésszé olvasztja; a Mika mögött húzódó szellemiségről a hely programszervezőit akartam meginterjúvolni. Ám ennél sokkal jobban alakult a helyzet, mivel - sajnos, vagy nem sajnos - ők külföldön tartózkodnak; így a következő bejegyzésben a Mika Tivadar egyik tulajával összehozott beszélgetés morzsáiból csipegethettek majd. Addig is, aki érez még magában affinitást, annak a következőket tudom ajánlani:
Honlap: http://www.mikativadarmulato.hu/
Twitter: https://twitter.com/MikaTivadar
Puszipacsi mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése